<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Esti sértés</provider_name><provider_url>https://estisertes.cafeblog.hu</provider_url><author_name>nos</author_name><author_url>https://estisertes.cafeblog.hu/author/nos-2/</author_url><title>Sár</title><html>&lt;P&gt;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Szándékosan sokkolóra összevágott képsorok Madeira szigetéről. Mindent beborít a sár, az utcán lucskos pólójú, fejetlen próbababák. Eszembe jutnak a halottak. Bizonyos, hogy nekik is van anyjuk, testvérük, barátaik. Voltak. Aztán lezúdult a víz, és elvitt mindent az ár. Sár maradt csak.&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Mindig tartottam attól, hogy egyszer valamelyik lakó ránk gyújtja a panelt. Nincs hová hazajönni a melóból, a gyerek füstöt nyel iskola után... és Brumi macit siratjuk, nem is a ruhákat, laptopot. Brumi maci az élet igazi szimbóluma. &lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&nbsp;&nbsp; Az emberi butaságnál csak egyetlen nagyobb erő létezik: a Természeté. De mindegyik egyformán félelmetes. Elsodor, megsemmisít akkor is, ha ártatlan vagy. Útjában állsz a sárnak- betemet, megfojt. Képkocka leszel a sokaknak összeállított filmben. Téma, amiről beszélni lehet. Talán tanulság. &lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&nbsp; Ez nem vigasz. Nekünk a Brumszki kell. &lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&nbsp;&nbsp; &lt;/P&gt;</html><type>rich</type></oembed>