<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Esti sértés</provider_name><provider_url>https://estisertes.cafeblog.hu</provider_url><author_name>nos</author_name><author_url>https://estisertes.cafeblog.hu/author/nos-2/</author_url><title>Galambgomba</title><html>&lt;P&gt;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Amikor kibontottam a műanyag tasakot- szárított élelmiszerről lévén szó-, belémhasított, hogy ez talán nem is gomba, hanem galambszar. Láttam már olyat, egyáltalán nem így néz ki, viszont az illata talán... &lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Megállapítást nyert: nem vagyok gourmet. Erdő mellett (estvéledtem) cseperedtem, ettem igazi erdei szamócát, szedtem ibolyát, csakhát a gomba, az valahogy kimaradt. A ládában termesztett csiperkéig jutottam mindössze- eddig. &lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A gomba számomra a talány, csoda-tessék, még ez is!-, ráadásul van benne valami alattomos. Se nem növény, se nem állat. Egészséges, bár akad, amelyik csak egyszer ehető. Pontosabban EGYSZER minden gomba ehető... &lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Amikor kóstoltam, arra jutottam, talán mégsem galamb. Inkább róka. (Bocsánat!)&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A továbbiakban nem&nbsp;hagyatkozhatok egyébre, kóstolni kell! Gombából is sokféle van, akár tasakban, biztonságosan. Őzláb, vargánya, tinóru, róka...&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Közben majd arra gondolok, hogyan lobogott a tűz a konyhán, ahol a koszos kötényű kislányok énekeltek- a kisasszonyka tejtestvérei-, amíg vaskos lábú anyjuk&nbsp;párolta, fűszerezte a&nbsp;reggeli szedést. Este volt, nyúlós hideg, amitől gémberedik a szegény ember teste. A forró, friss vaj illatú pára lecsapódott a horpadt bádogpoharak oldalán, és összefutott a nyál az éhes szájban. &lt;/P&gt;</html><type>rich</type></oembed>