Cirkusz

2010 március 5. | Szerző: |

         Volt időszak, amikor egyből Tibetig mentem volna, de legalábbis valami poros tanyáig- csak ne kelljen nap, mint nap részt venni ebben a cirkuszban. Ahol- valljuk be- inkább bohócokat keresnek, a porondmester és a cirkuszigazgató szerepe leosztva.


     Sokat töprengtem azon, mennyi múlik a neveltetésen? Vajon akkor is ilyen bújkálós lennék, ha gyerekkoromban a világ közepe lettem volna? Úgy értem: nem csak az én világomé. Talán nagyszájú senkiként pakolnám a fogrémes tubusokat hipermarketek polcain, trendi életérzés rohanna meg a kedvenc magazinom felszínes cikkeit olvasván, és divatos szingli életem minglire cserélném. Valami metroszexuális majommal, akinek még onnan is kikoptatta a szőrét a lézer.


    Lehetnék űzött, finoman savanyodó nyelvtanár, aki nem mer az óráin elmosolyodni, nehogy a neveletlen kölkek még jobban elszemtelenedjenek. A férjem lassú hízásnak indul, miközben engem megesz a stressz, később a rák is, de előbb még felnevelünk egy-két boldogtalan gyereket.


     Sokminden lehetnék, sokféle lehettem volna, mostmár ilyen vagyok. Egyre kevésbé aggaszt a számtalan elszalasztott lehetőség, és nincs kedvem szorongani a jövőtől. Most vagyok. És azt hallottam, minden nap ma van. Nincs idő belelovalni magam egy szerepbe, ami csak a közönségnek tetszik, de nekem nem okoz elég örömet.


    Nem a taps kell, hanem a csendes esti beszélgetések, a fogmosás monotóniája, a húsleves közhelyes íze, ahogy reggel besüt a nap, vagy este kihűl a homok a játszótéren…a gyerek naptejes illata, és a lebegő trutyi a holtág vizén, a kis halak, amiket még sosem sikerült kimernünk a piros vödörrel, a sör íze este, miközben alig lélegzik a hőség… a pillanat bágyadt, haszontalan, kevésbé praktikus örömei.


      A cirkusz nem áll meg, dübörög a show. Gondosan beszárított frizurák, divatos műkörmök, szenvedéllyel gyűjtögetett diplomák, kirakatba szánt megannyi élet. Ha teszik, ha nem : mindnyájan kirakatban vagyunk. Ha megunom, elbújok egy pici garzonlakásba, vagy keresek egy poros tanyát.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!